(Báder Katalin)

Nyomtatóbarát változat

A tanulmányban Komoróczy Géza következő meghatározása olvasható:

„A Holocaust történelmi egyszerisége: a tudatos politikai koncepció egy egész nép kiirtására, és a modern államapparátus teljes mozgósítása a megvalósítás során.”

Anfal (olyan arab szó, amely biztos nem ismeretlen Komoróczy professzor előtt) a neve annak a holocaustnak, amelyet az iraki hóhérok használnak, amikor a kurd nép kiirtásáról beszélnek.

Talán az sem ismeretlen előtte, hogy a közel-keleti jogőr most készül vádat emelni a Hágai Nemzetközi Bíróságnál az iraki kormány ellen népirtás miatt.

A vád alapja az a népirtásra vonatkozó, 107 ország által aláírt 1948-as megállapodás, amely úgy határozza meg a genocídiumot, mint azon cselekmények, amelyek célja „egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoportnak, mint olyannak teljes vagy részleges kiirtása”.

De a kurdok iszonyatos tragédiája nem az egyetlen „tudatos politikai koncepció egy egész nép kiirtására és a modern államapparátus teljes mozgósítására”.

A New York Times Magazine 1993. január 3-i száma, amelynek vezető témája a kurd népirtás és az erre vonatkozó, az amerikai kormány kezébe került iraki dokumentumok, a Kambodzsai Népirtási Projekt vezetőjét, Gregory Stanton jogászt idézi:

„Több, mint elegendő dokumentumunk és szemtanúktól származó tényanyagunk van, hogy itt nagy G-vel írt genocídiummal állunk szemben, de a kormányoknak nincs meg a politikai akaratuk, hogy cselekedjenek.”

Tisztelettel:

Báder Katalin



Miami, Florida, USA

• Visszabeszélő