Skip to main content

Beszélő hetilap, 3. szám, Évfolyam 5, Szám 3

(Baán Katalin): Tisztelt Szerkesztő Úr!

(Báder Katalin): [Olvasói hozzászólás]

–eö– [Eörsi János]: Lenni vagy nem lenni?

nwa [Nagy W. András]: Protestáns etika / Rushdiefalvy lakodalmas – Liberaletto / Királykeserű

Eörsi János: Most kavarja vagy nem kavarja?

Laki Mihály: A legújabb Kupa-program

Esettanulmány

Pető Iván: Ragaszkodni fogunk a részletes koalíciós megállapodáshoz

Gábor György: A próféta legeslegigazibb utódai

Andrásfalvy és a síiták

Könczöl Csaba: Foglalkozása: klakőr

[Révész Sándor]: A rádiótörő és a rádióbél

A Magyar Rádió műsorszerkezete

Újvárosi Viktor: Tibi vagyok, nem hülye

: Konszolidálatlan hitelek

Várhegyi Éva: Karácsonyi ajándék bankoknak

t. a.: További szakértői vélemények

: Bank-kisszótár

Ara-Kovács Attila: Nyereség? Vereség?

RMDSZ: kongresszus után

[Ara-Kovács Attila]: Az RMDSZ új vezetői

Neményi László: A háború másod-unokatestvére

Az iraki konfliktus

Juhász József: Fordulóponton?

Kőszeg Ferenc: A keletnémetekkel együtt a történelmüket is átvettük

Beszélgetés a Kursbuch szerkesztőjével

Tadeusz Olszanski: Ne félj a szextől

–kl– [Kozák László]: Fecseg a felszín, hallgat a mély

Vit László: Szénbányák a tájban

Z. J. [Zolnay János]: Önkormányzati válság a Józsefvárosban

Zolnay János: A polgármesterek nem szuverének

Interjú Koppány Zoltán lemondott polgármesterrel

[F. Havas Gábor]: Mi van az Újcsaköben?

Révész Sándor: Mindenki anyukája

Tüntetés az MDF-piacon

dr. Kuti Vilma: A környezet fél egészség

Bori Erzsébet: „Akár én is lehetnék”

Rakovszky Zsuzsával beszélget Bori Erzsébet

Ambrus Judit: Nevelnek

Kálmán C. György: Én és Énke a forradalom viharában

Hajdu István: Germinations 7

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon