Hitelminősítés
A pénzintézeteknek kintlevőségeiket, vagyis adósaikat és követeléseiket minősíteniük kell abból a szempontból, hogy milyen valószínűséggel látják viszont a pénzüket, mekkora a pénzkihelyezés kockázata. A követelés lehet:
1. „átlag alatti minősítésű” – válságos ágazatban működő, de teljesítőképes adóssal szemben fennálló követelés;
– egyéb, a pénzintézetek által átlag alattinak minősített követelés;
2. „kétes” minősítésű – ilyen a 60 napon túli kamat, illetve egyéb törlesztési késedelemben lévő adós tartozása;
– a mérlegkészítési időszakot megelőző két év mindegyikében veszteséges adóssal szembeni követelés;
– egyéb, a pénzintézetek által kétesnek minősített követelés.
3. „rossz” minősítés – a 360 napon túli kamat, illetve törlesztési késedelemben lévő adós tartozása;
– ha az adóssal szemben szanálási vagy felszámolási eljárás indult;
– egyéb, a pénzintézet által rossznak minősített követelés.
Minősített kintlevőségek után képzett céltartalék
A kockázati szempontból minősített követelések után a pénzintézeteknek az adózás előtti eredményükből kockázati céltartalékot kell képezniük, és a behajthatatlan, leírandó követelésekből származó veszteség fedezésére először ezt a tartalékot kell felhasználniuk. A pénzintézetek ezzel a várható kockázatra készülnek fel. Így jó esetben megakadályozhatják azt, hogy egy vagy több adós fizetésképtelensége a pénzintézetet is fizetésképtelenségbe sodorja, illetve, hogy kötelezettségeiket tőkéjükből teljesítsék.
A pénzintézetnek az átlag alatti követelések 20%-ának, a kétes minősítésű követelések 50%-ának, a rossznak minősített követelések 100%-ának megfelelő összeget kell céltartalékba helyezni.
A céltartalékot bármikor készpénzzé tehető eszközökben, illetve készpénzben kell tartaniuk.
Tőkemegfelelés
A nemzetközi gyakorlatban a pénzintézetek biztonságos működésének egyik legáltalánosabban használt mutatószáma, amelyet a pénzintézet szavatoló tőkéjének és korrigált mérlegfőösszegének egymáshoz viszonyított értékével, a súlyozott eszközkockázati aránnyal fejeznek ki.
Szavatoló tőke
A szavatoló tőke a jegyzett tőke befizetett részéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a mérleg szerinti eredményből, az általános tartalékból és az alárendelt kölcsöntőkéből áll. Végső soron ezzel képes hozzájárulni a pénzintézet fizetőképességének fenntartáshoz, felszámolás esetén ahhoz, hogy kötelezettségeinek minél nagyobb részét teljesíteni tudják.
A pénzintézetnek az általa végzett tevékenység kockázatához képest megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.
Korrigált mérlegfőösszeg
A pénzintézet számviteli nyilvántartása és a bankfelügyeleti rendelkezés alapján meghatározott szorzószámok segítségével kiszámított – a kockázati tényezőkkel súlyozott – eszközök összege.
Az Európai Közösség bankbizottsági szabályozása a szavatoló tőke és a korrigált mérlegfőösszeg arányát a súlyozott eszközkockázati arányt 8%-ban határozta meg, és általában e 8 százalékos arány elérését tartják a biztonságos pénzintézeti működés egyik alapvető követelményének.
1993. január 1-je után a pénzintézeti törvény a magyar pénzintézetek számára is a 8%-os súlyozott eszközkockázati arány elérését és folyamatos fenntartását írja elő, 1992-re átmeneti szabályként 7,25%-ot határoztak meg.
A hitelkonszolidációs programba a 7,25 alatti tőkemegfelelési mutatójú bankok automatikusan bekerülhetnek.
Friss hozzászólások
6 év 23 hét
8 év 48 hét
9 év 21 óra
9 év 21 óra
9 év 1 hét
9 év 1 hét
9 év 2 hét
9 év 4 hét
9 év 4 hét
9 év 4 hét