Skip to main content

Bakó Boglárka

Bakó Boglárka: A „koszosak” fürdetése

2014. július 1.

– egy elfeledett kényszermosdatás –

„1977 október 10-12 közötti időszakban X1. községben végeztünk fürdetést. A telepen élő lakosság száma; 300 fő

A berendezés telepités a cigánytelepen történt. A berendezést kedvezőtlenül fogadták, majd egy napi várakozás után megbarátkoztak illetve 103 fő fürdött meg. A KJSZ dolgozói a helyszinen voltak. A helyi Tanács vezetői segitőkészek voltak. Tetvességre vizsgálatot a KJSZ dolgozói nem végeztek. Fürdetésnél csak Pedex-sampon használatára került sor. Fürdetésnél újságirók is megjelentek, mely negativan befolyásolta munkánkat. /közhangulatot a követelőzés irányába terelte/

Bpest. 1977 október 15. O. F. járványügyi ellenőr” 2

Bakó Boglárka: „Mi házi magyarok vagyunk…”

Egy bardócszéki romungro közösség identitása egy gyilkosság tükrében

Bakó Boglárka: Mentális határok

A csobánkai romungro gyerekek iskolai kudarcai

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon