Skip to main content

Balázs János

Balázs János: Egy iraki muzsikus, Omar Munir Bashir


A legfontosabb európai hangszereink igen nagy része, például a vonós hangszerek vagy a gitár, mezopotámiai arab és perzsa eredetűek. A rokonság azonban csak a hangszerekben maradt meg, az európai klasszikus és modern zene gyökeresen különbözik az arab és más ázsiai zenekultúráktól. Szinte semmit nem tudunk az iszlám világ zenei kultúrájáról. Annyit se, mint a legalább a hippi szubkultúra révén divatba jött indiai zenéről. Pedig a magyar népzene, ha rokonságban nem is, de azért valamiféle sógorságban áll az arab zenével, bizonyos balkáni és török kapcsolatokon keresztül.

Balázs János: A megállapodás mérlege


Ki a „törpe minoritás”?

Nyertese a társadalom, mert a civil társadalom mutatta meg erejét, azáltal, hogy kikényszerítette az ún. rendszerváltás kezdete óta az első olyan jövőbe mutató gazdasági törvényt, amelyet sem a klasszikus értelemben vett politikai erők, sem a szakértői csoportok együtt vagy egymással szemben, tető alá hozni képesek nem voltak, s mellyel most kapu nyílt az igazi piacgazdasághoz vezető útra.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon