Skip to main content

Baló Péter

Baló Péter: Kirajzás

Lengyel Filmtavasz


Immár másodszor köszönt ránk a Lengyel Filmtavasz. A magyar nézők a tavalyi Gdanski Filmfesztivál (a XVIII. lengyel hivatalos filmszemle) harminc bemutatott alkotásából tekinthetnek meg nyolcat.

Az új időket jelzi, hogy most nem vetítik a gdanski fesztivál három, a kritikusok és a nézők által is legjobbnak tartott filmjét. A forgalmazás farkastörvényei szerint ugyanis az alkotók nem nevezhetnek be a számukra létfontosságú cannes-i fesztiválra, ha filmjeiket korábban bármilyen külföldi szemlén bemutatták.


Baló Péter: Lengyelek és zsidók


Lengyelek és zsidók az Anders-hadseregben

Magyar irodalombarátok talán elsősorban Kardos G. György Avraham Bogatir-trilógiája alapján tudnak a Szovjetunióból evakuált lengyel hadseregben kialakult ellentétekről. Anders tábornok Moszkva és a londoni emigráns kormány megegyezése után, 1941 őszén kezdte el szervezni hadseregét a Szovjetunió területén fellelhető lengyel állampolgárokból. Kezdettől fogva konfliktusokról érkeztek jelentések.


Baló Péter: Slawomir Mrozek: Leckék a legújabb kori történelemből

(Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992)


A lengyel irodalom kikerülhetetlen fátuma, hogy előbb-utóbb minden jelentős alkotó naplók, visszaemlékezések írására adja fejét. Ez történt a kelet-európai groteszk atyamestereként számon tartott Mrozekkel is. A lengyel kiadású Male prozy (Kisprózák) című kötet alapján készült válogatás az ünnepi könyvhét egyik újdonsága. Néhány írás feltehetően nem ismeretlen a magyar olvasó számára: a címadó parabola annak idején megjelent a Máshonnan Beszélőben, másokat a Nagyvilág közölt korábban.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon