Skip to main content

Csillag István

Csillag István: A purgálószer

Mit csinál a kormány?


Nem ismerek kormányt, amelyik 70 éves reklámszlogent nemcsak felhasznál, hanem továbbfejlesztve politikájában alkalmazna is. Kormányunk a harmincas évek közkedvelt hashajtó-reklámja szerint él és dolgozik. Sőt, amíg a régi reklám csak azzal ajánlotta termékét, hogy amíg Ön durmol, addig a hashajtó dolgozik, kormányunk nem éri be ennyivel. Nem várja meg, amíg hazánk polgárai álomra szenderülnek, gondoskodik arról is, hogy ébren álmodjunk, álmodozzunk.

Csillag István: Gördülő tervezés és forráskoordináció

(Kis)régiók Európája


A kistérségi együttműködés két legfontosabb eleme a gördülő tervezés és a forráskoordináció. Mindkettő alapvetően ellentmond annak a politikai és a közigazgatási szerveződésnek, amellyel a térségfejlesztés reneszánsza, tehát 1990 óta Magyarországon találkozunk: a szükséges források biztosításának bevett mechanizmusai a politikai és adminisztratív verseny, a befolyással való üzérkedés és a politikai zsarolás eszközeivé váltak. Ebben a keretben értelmezhetetlenek az olyan fogalmak, mint a hatékonyság, az eredményesség.

Csillag István: A valóra vált csodák éve


Az év kezdetén már térdig jártunk a Kupa-programban. A gazdaság intézményi kereteinek kiépítéséhez alapvetően fontos törvények többségét már elfogadta a parlament. Volt már új pénzintézeti és számviteli törvényünk, s már csak 90 napot kellett várni a csődtörvény hatálybalépéséig. A privatizáció – ha lassan is, de – csordogált.

Csillag István: Az össze(vissza) öltött burok éve


1987 januárjában enyhe tél volt Chicagóban. Miközben a Windy City előre jelzett mínusz 20–40 fokos tele nem akart beköszönteni, otthonról a közlekedés megbénulásáról, hóviharról, régóta nem tapasztalt hideghullámról számoltak be a hajnali telefonok. Háztartásbeliként kiéhezetten vártam a híreket a hazai hó alól.

Csillag István: Vállalkozások és változások


1981-ben a magyar párt- és állami vezetés az ellenreformok miatt megroggyant gazdaság megmentésére felszínre engedte a szocializmus gazdasági-társadalmi rendszerét szétfeszítő erőket, és ezzel hihetetlenül felgyorsult a magyarországi szocializmus felbomlása.

Az 1981. év megszabta a szocializmus általános válságából kibontakozó magyar polgári demokrácia gazdasági keretfeltételeit.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon