Skip to main content

Csonka Dénes [Bauer Tamás]

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: Győzelem – öngól után

Az Országgyűlés téli ülésszakáról


Az ország, sőt világ figyelmének középpontjába került szeptemberi ülésszak után a decemberit nem övezte különösebb érdeklődés, és különösebb visszhangja sem volt.

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: A Nagy Csehszlovák–Magyar Piramis


Egy-két éve még a Valóságban is lehetett róla írni, most már a dunai vízlépcsőrendszer is az olyan témák közé került, amelyekről csak a Beszélőben és a Hírmondóban jelennek meg tárgyszerű cikkek. Közben ugyanis a magyar kormány aláírt az ügyben egy újabb egyezményt, pedig a korábbinál is jobban tudja, hogy a dologba annak idején bele se lett volna szabad kezdenie. Úgy látszik, ettől lesz valami tabuvá.

Csonka Dénes [Bauer Tamás]: Az optimista alternatíva körvonalai

Magyarország illírizálása


Lengyelország lehetséges útjairól

A varsói puccs szinte másnapján felvetődött a kézenfekvő párhuzam: Jaruzelski a magyar konszolidáció, a kádárizmus, nem pedig a husáki restauráció megismétlésére törekszik.

  • Tovább
  • Blogok

    „Túl későn jöttünk”

    Zolnay János blogja

    Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

    Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

    Tovább

    E-kikötő

    Forradalom Csepelen

    Eörsi László
    Forradalom Csepelen

    A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

    A „kieg” ostroma

    1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

    Tovább

    Beszélő a Facebookon