Skip to main content

Darvas Iván

Darvas Iván: Köttessék gentleman agreement

Vannak kiutak?


Kedves Barátaim!

Hazudnék, ha azt mondanám, tudom, mi a kivezető út az SZDSZ jelenlegi válságából. Még azt sem merném állítani, hogy ismerem a válság valamennyi összetevőjét. Főleg persze semmiféle jogosultságot nem érzek, hogy pártonkívüli létemre belebeszéljek a párt belügyeibe.

Én mégis lelkiismereti kötelességemnek tartom, hogy megosszam veletek gondolataimat.




Darvas Iván: Merre vezet az út Európába?


Minálunk egy ideje másról se esik szó, mint Európáról. „Csak le ne maradjunk az Európába induló vonatról!” „Hosszú az út Európáig, de nincs más választásunk!” „Csak demokratikus államrenddel állíthatunk be Európába!” Ilyen és ehhez hasonló szóvirágoktól hemzseg a napisajtónk és egyéb publicisztikánk.

De vajon ismerjük-e az Európába vezető legrövidebb utat? És vajon ismerjük-e a helyi szokásokat? Nem leselkednek-e ránk (legalábbis jelen állapotunkban) e tekintetben kínos meglepetések?


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon