Skip to main content

Demeter Ágoston

Demeter Ágoston: MURA FAMILIJAKI PECIPIJA

Demeter Agoshton Laslo bushuvav, shtarvardesh thaj inja bershengo sim, ando Chongrado rakhadyilem ande jekh mija inja shela shovvardesh thaj shtarto bersh (1964), ando decemberi po deshoxtoto dyes.

Shtar zhene sam phral, duj shave thaj duj sheja. Muri maj-phuri pheny Magdolna bushol, voj shtarvardesh thaj efta bershengi avla ande kado bersh ando oktoberi. Romeste si (lako rom si ando chongrado o romano majcinimasko sheruno, voj lesa kerel butyi) trin sheja sila. Laki majphuri shej Brigi bushol, andej Peshta beshel thaj vi kothe kerel butyi socialisho butyarica-j.

 

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Demeter Agoshton Laslo bushuvav, shtarvardesh thaj inja bershengo sim, ando Chongrado rakhadyilem ande jekh mija inja shela shovvardesh thaj shtarto bersh (1964), ando decemberi po deshoxtoto dyes.

Demeter Ágoston: CSALÁDOM TÖRTÉNETE

Négyen vagyunk testvérek, két fiú és két lány. A legidősebb nővérem, Magdolna, negyvenhét éves lesz ebben az évben, októberben. Férjnél van (férje a csongrádi kisebbségi önkormányzat elnöke, nővérem vele dolgozik), három lánya van. A legidősebb lánya, Brigi, Pesten lakik és ott is dolgozik, szociális munkás. A középső lánya, Adrien, férjnél van Kiskunfélegyházán, két gyereke van, egy fiú és egy lány. A legkisebb lány, Alexandra, Csongrádon tanul, gimnáziumba jár, ő tovább szeretne tanulni Pesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, jogot szeretne tanulni.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Demeter Ágoston Lászlónak hívnak, 49 éves vagyok, Csongrádon születtem ezerkilencszázhatvannégy (1964) december 18-án.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon