Skip to main content

Demszky Gábor

Demszky Gábor: A Szolidaritás küldte, a Szeta fogadta őket

Lengyel gyerekek a Balatonnál


Jól fésült híradásunkat az MTI felvette ugyan, ám a telexgépek már nem továbbították a lapok szerkesztőségeibe. Hiába volt hát az öncenzúra, hiába hallgattuk el: ki küldte és ki fogadta a gyerekeket. A Szolidaritás Varsó környéki mazowszei szervezete válogatta őket, és kísérőik is a Szolidaritás aktivistái voltak. A vendéglátást pedig – sok önkéntes segítőtárssal együtt – a Szegényeket Támogató Alap készítette elő.

Magyarországon a múlt év augusztusa óta nem kevesen töprengtek azon, hogyan fejezhetnék ki legalább egy jelképes gesztussal rokonszenvüket a lengyel nép iránt.


Demszky Gábor: Solt Ottilia emlékére

Halála tizedik évfordulóján

Annak a háznak a falán, ahol Solt Ottilia élt, ma emléktábla hirdeti emlékét. Mi, a barátai az igazi emléktábláját persze a szívünkben és agyunkban hordozzuk, ahova felírtuk azt a rengeteg nagyszerű emléket, amit őrzünk róla, és azt a rengeteg, egyszerre hihetetlenül merész és ugyanakkor hétköznapi hősi tettet, amit végbevitt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon