Skip to main content

Demszky Gábor

Demszky Gábor:


Kilenc évvel ezelőtt Budapest sok tekintetben haldokló város képét mutatta. Teljesen elhanyagolt közművek, szinte ingyenes, ámde gyakorlatilag működésképtelen tömegközlekedés, leginkább roncstelepekre emlékeztető ipari övezetek, fojtogató szmog, végeérhetetlen közlekedési dugók, egykor építészeti kuriózumnak számító, de már évtizedek óta omladozó lakóépületek. Az egyetlen „modernnek” tekinthető fejlemény a 80-as években már rohamléptekkel terjedő gettósodás volt a város néhány, hajdan előkelő polgári negyedében.

Demszky Gábor: Búcsú Ottiliától

1997. február 11.


Tisztelt Gyászoló Család! Solt Ottilia Barátai és Tisztelői!

Solt Ottiliától búcsúzunk. Egyikétől azon nagyon keveseknek, akik neve mellé semmiféle cím, rang, titulus nem illik. Egyikétől azon rendkívüli embereknek, akiknek a neve – önfeláldozó tevékenységük és személyiségük intaktsága okán – önmagáért beszél.


Demszky Gábor: Nincs erőnk ilyen kockázatos vállalkozásra!

Demszky Gábor főpolgármester nyilatkozata az Expóról


Az idő lejárt. A döntés tiszta beszédet követel.

Sokoldalúan tájékozódtam. Tárgyaltam felelős állami, önkormányzati és érdek-képviseleti vezetőkkel, külföldi szakértőkkel. Megismertem a világkiállítást nem vállaló Párizs főpolgármesterének és a rendezvényt népszavazáson elutasító Bécs vezetőinek indokait. Érzékelem a közvélemény megfáradását, a magyar kormányzat belső visszakozását az ügyben.


Demszky Gábor: Demszky Gábor főpolgármester 1991. május 17-i nyilatkozata a világkiállításról


Az Expóval kapcsolatos bécsi döntés megerősít bennünket abban, hogy körültekintően és felelősen döntöttünk. Mint tudják, a Fővárosi Közgyűlés múlt csütörtökön elutasította a világkiállítás megrendezését, s ezt az állásfoglalását tegnap megerősítette.

Demszky Gábor: Ezerszínű március

Demszky Gábor beszéde


Divatba jött fanyalogni az idei március tizenötödikére. Hogy bezzeg milyen szép volt ’89-ben, amikor Grósz Károly még rázta az öklét, de az emberek már nem ijedtek meg.


Szép volt bizony, mert olyan egységes volt. Aki kiment az utcára, mind úgy vélte, hogy egyet akar.

Demszky Gábor: Demszky Gábor főpolgármester beiktatási beszéde

1990. október 31.


Mélyen tisztelt polgártársak! Képviselőtársak! Hölgyeim és Uraim!

Ez a nap fordulópont az életemben, s azt hiszem, képviselőtársaim életében is: mostantól mindenért, ami ebben a városban van és történik, megkülönböztetett módon felelősnek kell ereznünk magunkat. Akkor is, ha víg kedvvel gyalogolunk.

Szeretném azzal a fogadalommal kezdeni működésemet, hogy amikor csak lehet, új tisztemben is gyalogolni fogok, mert azzal nem sok mérget juttatok polgártársaim tüdejébe. Önöket is arra kérem, hogy minél kevesebbet autózzanak mindannyiunk érdekében.




Demszky Gábor: Adósságmentesség kérdőjelekkel


Az adóbevallások elkészítése a finishez ért, a március 20-i leadási határidő közeledtével minden adózó állampolgár felteszi a kérdést, hogy mi mindent vonhat le az adóalapjából. Románia népeinek megsegítésére szánt segélyek és adományok közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek, és adókedvezményt élveznek. Az adományok összege, illetve a pénz, élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati eszközök, vér- és vérkészítmények értéke levonható az adóalapból. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelete szerint a december 22. és december 31.

Demszky Gábor: Emlékhét a Kárpátalján


Mihail Korszony arra kérte fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, hogy aktivistáival gyűjtse össze az erről a területről 1944 végén elhurcolt magyar férfiak adatait. Mihail Korszony a KGB funkcionáriusa és a felkérés Beregszászon, a sztálinizmus áldozatainak emlékére rendezett konferencián hangzott el. Jól tudjuk, hogy a történelmi rehabilitációt ígérő és a sztálinizmust rituálisan megbélyegző kampányt a legfelső szovjet vezetés indította el, és nincs mit csodálni azon sem, hogy a lebonyolításában a KGB is közreműködik.

Demszky Gábor: Cimbrania és Allegro


Ki gondolta volna, hogy a gründolási lázban égő kormányzó párt gazdászai olaszos hangzású névkölteményeket aggatnak vállalkozásaikra. Ha lefújjuk a kommunista puritán ethosz alól az évtizedek porát, lám a barokkos ízlés bújik elő. Cimbriana és Allegro megyei pártvállalkozások. A NEXT 2000 mellett méreteik miatt csak kistestvérként emlegethetők. Allegro Győr-Sopron, Cimbriana veszprémi illetőségű. Utóbbinak a születési körülményei tisztázatlanok.

Demszky Gábor: Egy fejezet a Gulag magyar vonatkozásairól

Kis magyar helytörténet


Kérdőívekkel a táskámban, 1980 februárjában jártam először a keleti határszél aprófalvaiban. A sűrű ködben odafelé igyekezve utat tévesztettünk, és a lezárt tiszabecsi híd sorompójába ütközve arra eszméltünk, hogy a hétórás autóút fáradalmaitól elszenderedve, majd’ ki nem szaladtunk az országból. Alattunk a zajló felső-Tisza, a folyó túlsó partján lévő Tiszaújlak pedig már a nagy SZU határközsége. A sorompót őrző kiskatona kutyájának pórázába kapaszkodva kérdezte, van-e erre a határszakaszra szóló átlépési engedélyünk, és ha nincs, mit keresünk errefelé.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon