Skip to main content

Adósságmentesség kérdőjelekkel

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az adóbevallások elkészítése a finishez ért, a március 20-i leadási határidő közeledtével minden adózó állampolgár felteszi a kérdést, hogy mi mindent vonhat le az adóalapjából. Románia népeinek megsegítésére szánt segélyek és adományok közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek, és adókedvezményt élveznek. Az adományok összege, illetve a pénz, élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati eszközök, vér- és vérkészítmények értéke levonható az adóalapból. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium közös rendelete szerint a december 22. és december 31. között megtett felajánlásokat a vállalkozók és a magánszemélyek egyaránt az 1989. évi eredményelszámolásban, illetve adóbevallásban vonhatják le az adókból. Ez a kedvezmény jogos és indokolt, de baj van, és igen ellentmondásos helyzet alakult ki a bizonylatolás körül. Ugyanis a felajánlásokat hitelt érdemlő módon igazolni kell. A rendelet szerint igazolásnak tekinthető az átvételi elismervény, a postai feladóvevény és a könyvelési bizonylat.

Valójában azonban egy belső körlevél szerint az önbizonylatolás is megengedett és elfogadható.

„Azoktól a magánszemélyektől, akiknek nincs az átadásra vonatkozóan más hitelt érdemlő igazolásuk, az általuk kiállított önbizonylat is elfogadható, amelyet az elévülési időn belül meg kell őrizniük.

A VÁNYA 1989. évi előírásai nem tették lehetővé a természetbeni dolgok (gyógyszer, élelmiszer stb.) közérdekű kötelezettségre való elszámolását. Ennek ellenére azok is, akik Románia népének megsegítésére termékeket adományoztak, azok értékét az adózott eredményük terhére elszámolhatják.” Az APEH elnöke által aláírt, január 8-án kelt levél csak az adófelügyelőségek vezetőinek tájékoztatására szolgál, sehol közzé nem tették. Akinek fülébe jut a hír, az él az önbizonylatolás lehetőségével, míg mások a belső szabályozás és a nyilvánosságra hozott jogszabály ellentmondó rendelkezései miatt kárvallottak lehetnek. Nem is szólva a szűk körben terjesztett információ adta visszaélési lehetőségről.

A körlevél tartalma, a könnyítés nyilvánosságot érdemel. Tartozunk vele azoknak, akik a romániai forradalom napjaiban önzetlen felajánlásaikkal segíteni akartak.

A Beszélő jó híre ez az eltitkolt, de érvényben levő könnyítés. A kihirdetés az APEH elnökére vár.












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon