Skip to main content

Beszélő hetilap, 10. szám, Évfolyam 2, Szám 10

(Somlay Lajos) - Eörsi János: MOSZ vagy módszer?

(Dr. Török Ernő): Tézisek a plakátszabadságról

Tamás Gáspár Miklós: Ki menjen el? Ki maradjon otthon?

F. Havas Gábor: Régi jó március tizenötödikék

Solt Ottilia: A lánchídi csata

Beszélgetés Pongor Sándor ezredessel, a BRFK Közbiztonsági (ma már Közrendvédelmi) Osztálya vezetőjével

Kőszeg Ferenc: Mit kellene tennie a megalakuló parlamentnek?

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel, az SZDSZ listavezetőjével

Varga György: Történelmi veszteségek, közép-európai perspektívák

Beszélgetés Petr Pithart cseh miniszterelnökkel

Vajna János: Keletnémet párttörténet

p. m. [Pap Mária]: Eldübörgnek testvéri tankok…

Borenich Péter: Vádlott: Beszélő, 168 óra

Gerincpróba belügyben

Bauer Tamás: Változékony múlt

„…makacsul újra és újra elmondjuk…”

Ladányi János - Vargha Márton: Csaltak a katonák?

– és –: Tábornoki hatalomátmentés

Fekete György: Aggodalmak

Egy főiskolán oktató történelemtanár nyilvánosságra tartozó töprengései a hatalmi átmenetről

Bozóki András: Az Ellenzéki Kerekasztal (első) története

(3. rész)

Demszky Gábor: Adósságmentesség kérdőjelekkel

Laki Mihály: Tudjuk? Merjük?

Soós Károly Attila: Meg lehet-e és meg kell-e fékezni az inflációt?

Morvai Bea: „Ha tudom, hogy ilyen rendesek, akkor maradhattak volna”!

avagy ki költözik a Liszt Ferenc térre – avagy hogyan növelhető az eladandó lakások száma

H. P.: Egy monopólium a sok közül: az írásszakértés

Kiss Ilona: Halott medvék, öngyilkos orrszarvúk…

Nagy W. András: METESZDSZ

Műszakiak a rendszerváltásról

(Menczer Gusztáv): [Olvasói megjegyzés]

(Vass Csaba) - Kozák Gyula: [Levelezés]

Eörsi István: A lábtörés jogáért

Iványi Gábor: Kijelölve

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon