Skip to main content

Cimbrania és Allegro

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Ki gondolta volna, hogy a gründolási lázban égő kormányzó párt gazdászai olaszos hangzású névkölteményeket aggatnak vállalkozásaikra. Ha lefújjuk a kommunista puritán ethosz alól az évtizedek porát, lám a barokkos ízlés bújik elő. Cimbriana és Allegro megyei pártvállalkozások. A NEXT 2000 mellett méreteik miatt csak kistestvérként emlegethetők. Allegro Győr-Sopron, Cimbriana veszprémi illetőségű. Utóbbinak a születési körülményei tisztázatlanok. Hiba csúszott az anyakönyvbe.

Amióta a 168 óra megszellőztette Cimbriánát, a közvélemény mellett az országos főhatóságok figyelme is felé fordult. Ugyanis a törvények megkerülésével és kijátszásával az MSZMP KB a Cimbriana tulajdonába adta Veszprém megyében a következő ingatlanokat: egy pártgarázst, a veszprémi Jutas Hotelt, egy tihanyi pártüdülőt, és egy ugyancsak veszprémi vendégházat. Az átadott ingatlanok értéke 66 millió forint. A Cimbriana névadója feltehetőleg az a Farkas Gyula, aki a NEXT 2000-nek is alapítója.

A Veszprém megyei Bíróságon, mint cégbíróságon, Tarr György bíró jogerős ingatlan-nyilvántartási (földhivatali) bejegyzés alapján járult hozzá ahhoz, hogy a Cimbriana Kft.-t ezekkel a törzstőkében szereplő ingatlanokkal bejegyezzék. A bejegyző végzés kelte 1989. július 26., az ingatlanok tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint már június 28-án a Cimbriánára ruházta az MSZMP. Ennek a bejegyezésnek a törvényességét nem vizsgálhatta a cégbíróság.

A tulajdon átruházásával azonban problémák vannak. Senki nem adhat át több jogot, mint amennyivel saját maga is rendelkezik. Az MSZMP mint kezelő, nem adhat át tulajdonjogot. De feltehetően bajok vannak ennek a jogerős földhivatali bejegyzésnek a keltével, indoklásával is. Az ügyet magához kérette az Igazságügy-minisztérium, a vizsgálat még tart. Lehetséges, hogy Cimbriana törvénytelen gyermek? És mi lesz a sorsa Allegrónak és a többi megyében működő testvér-szervezetének?








Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon