Skip to main content

Deszkás Erik

Deszkás Erik: Gazsó után

A tudás: hatalom – párttaktikák


Az MDF minisztere, valamint Gazsó Ferenc

Az előzmények többnyire ismertek, bár összefüggéseik tisztázatlanok. Abban foglalhatók össze, hogy az MDF-en belül kialakult csoport- és személyi harcok megakadályoztak a minisztériumot a már elkészített közoktatási törvénykoncepció elfogadásában. A koncepció így nem válhatott hivatalos anyaggá, és a törvény-előkészítés nem legitimálódott.

Beke Kata és csoportja igen élesen támadta, támadja a minisztert, a Gazsó-koncepciót teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja.




Deszkás Erik: KB, KORTSS stb…


Azóta kiderült, hogy a sajtótörvény fölösleges is, de amit a kormány ilyen néven beterjesztett, az még ennél is fölöslegesebb. Az nem más, mint sajtóellenes törvény. A rádió- és televíziótörvény koncepciójának kidolgozására az Igazságügyi Minisztérium és egyéb kormányerők Hankiss Elemér ajánlatát fogadták el: a tévé elnöke bizottsági meghallgatásakor vállalta, hogy néhány hónap alatt beterjeszti a szakértői által elkészített változatot (tervezetet, melynek első leadási határideje szeptember 30-a volt). Néhány hónapos késéssel ez meg is történt (a késés itt azonban még indokolt).

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon