Skip to main content

(Dr. Török Ernő)

(Dr. Török Ernő): Tisztelt Szerkesztőség!


A MTV Híradó „tisztahangú” új munkatársáról, Babiczky Kláráról írt F. Havas Gábor-cikk nagyvonalúan siklik el azon apróság felett, hogy az újságírónő írását egy ingyenes reklámújságban közölte, azaz „sajátos árukapcsolással” éli ki politikai ambícióit. Szerintem azonban emellett szó nélkül elmenni nem lehet.

Amennyiben persze Babiczky Klára fizetett a hirdetésért, egy szavunk sem lehet, gyanítom azonban, nem erről van szó, hanem arról, hogy főszerkesztőként érzi erre feljogosítva magát.


(Dr. Török Ernő): Tézisek a plakátszabadságról


Beismerem, hogy súlyosan vétettem az etikai kódex betűje és szelleme ellen. Egy MSZP-s plakát alól letéptem e mellékelt plakátkiegészítő pótplakátot. Eredeti szándékaim szerint emlékbe. Ugyanis gyűjtöm az első szabad választás relikviáit. A két sor többet mond annál, amit állít, mivel alig félreérthető módon a következőket szuggerálja:

a) A plakátokat olyan pártok szaggatják le, amelyek nevében a „demokrata” szó előfordul.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon