Skip to main content

Tisztelt Szerkesztőség!

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A MTV Híradó „tisztahangú” új munkatársáról, Babiczky Kláráról írt F. Havas Gábor-cikk nagyvonalúan siklik el azon apróság felett, hogy az újságírónő írását egy ingyenes reklámújságban közölte, azaz „sajátos árukapcsolással” éli ki politikai ambícióit. Szerintem azonban emellett szó nélkül elmenni nem lehet.

Amennyiben persze Babiczky Klára fizetett a hirdetésért, egy szavunk sem lehet, gyanítom azonban, nem erről van szó, hanem arról, hogy főszerkesztőként érzi erre feljogosítva magát. Az is valószínű, hogy ehhez nem kérte ki a hirdetők jóváhagyását, azaz nem tudták, hogy mihez adják a pénzüket. Olyasvalami ez, mintha valaki szponzorok költségén nyomat politikai plakátot, de azok csak utólag tudják meg, hogy mit szponzoráltak. Ha megkérdezte volna a hirdetőket, azok bizonyára gondoltak volna arra, hogy egy olyan liberális városban, mint Székesfehérvár, valószínűleg sokan nem kedvelik a cinikus hangvételű, demagóg kormánypárti propagandát, ezért az újságot rövid úton dobják a szemétbe, ami nem lehet egy reklám-előfizető érdeke. Remélem, a hirdetők közül előbb-utóbb rájön majd valaki, hogy tulajdonképpen becsapták, ami pedig a dolog anyagi részét illeti, meglopták, és ezért is jogi úton követelhet elégtételt.

Azt már csak szomorú tényként kell megállapítanom, hogy akinek ilyen téren nincsenek gátlásai, az otthonra lel a mai híradóban. Azért természetes ez, mert a híradó is közpénzen, így az ellenzéki érzelmű nézők előfizetési díján is folytat kormánypárti propagandát. Nem várunk tőlük objektivitást – ebben is téved Babiczky Klára –, legfeljebb csak tárgyszerűséget, azt, hogy az SZDSZ véleményét közöljék, és ne Babiczky Kláráét.






Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon