Skip to main content

Eörsi Mátyás

Eörsi Mátyás: Hol húzódnak az erővonalak?

Válasz Sárközy Tamásnak


Politikusként gyakran veszek részt politikai vitákban, és a véletlen folytán már kétszer is úgy hozta a sors, hogy hatpárti vitákban együtt léptem fel Deutsch Tamással, a Fidesz kiválóságával. Deutsch Tamás mindkét alkalommal megragadta az alkalmat, hogy alaposan odapörköljön az SZDSZ-nek az Antall–Tölgyessy-paktum miatt. Jómagam mindkét alkalommal kifejtettem a paktum mellett szóló jól ismert érveket, amelyekről tudni illik, hogy az MDF-kormányból kiábrándult és okkal indulatos emberek meggyőzésére nem a legalkalmasabbak.

Eörsi Mátyás: Miért munkanélküli?


A visszaemlékezés azonban nem fejeződik be 1981-ben. A cikkből megtudhatjuk azt is, hogy V. P.

„…1985-ben Nyugatra menekült. Franciaországban számítógépes programozóként dolgozott. 1989 októberében tért haza.

Jelenleg munkanélküli.”

Mit akart vajon a szerző mondani azzal, hogy V. P. munkanélküli? A kérdés fel sem merülne, ha a történet középpontjában maga V. P. állna. Ez a történet azonban nem V. P.






Eörsi Mátyás, Kis János: Az alkotmányellenes diszkrimináció fogalma és a kárpótlási törvény

Alkotmányosság és kárpótlás


1991. április 25-i ülésén a parlament elfogadta „A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény”-t (a továbbiakban: kárpótlási törvény).

A törvénnyel kapcsolatban számos alkotmányossági kétely fogalmazódott meg. A legfontosabbak talán a következők:

1. Nem tartalmaz-e a kárpótlási törvény alkotmányellenes diszkriminációt?

2.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon