Skip to main content

Ethan A. Nadelmann

Ethan A. Nadelmann: Egy illúzió jövője

Avagy: a drogháborúval kapcsolatban csak a saját szemednek higgy
Az amerikai drogpolitikai vita


Hálás vagyok John Waltersnek a cikkemre adott meggondolatlan válaszáért, főleg mert olyan jól demonstrálja a tudomány semmibevételét, az intellektuális szigor hiányát és a partizántámadás szenvedélyét, amelyek a drogcárt és sikertelen drogkontroll-politikáját jellemzik.

Ethan A. Nadelmann: A marihuánatilalom vége

Az amerikai drogpolitikai vita


Erősödik a legalizációpárt

Soha azelőtt nem támogatta még ennyi amerikai a marihuána dekriminalizációját, sőt, legalizációját, mint napjainkban. Hetvenkét százalék mondja azt, hogy a marihuána puszta birtoklóit nem börtönnel, hanem pénzbüntetéssel kellene sújtani: ez a „dekriminalizáció” általánosan elfogadott meghatározása. Még több amerikai támogatja a gyógyászati marihuána legalizációját. A szélesebb értelemben vett legalizáció támogatói bázisa 25 és 42 százalék között van, attól függően, hogy miként tesszük fel a kérdést.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon