Március 15-e alkalmából az ország számos településén nyújtottak át kitüntetéseket az 1956-os forradalom egykori hőseinek. Székesfehérvárott dr. Boross Péter belügyminiszter, a többi helyen általában a köztársasági megbízottak adták át az ’56-os emlékérmeket és emléklapokat, ezzel is hangsúlyozva, hogy a kormány milyen fontosnak tartja az ’56-os érdemek elismerését, az erkölcsi elégtétel gesztusát.
Domján Mihály 69 éves ferencvárosi lakos a jelző nélküli Szociáldemokrata Párt jelöltje február 3-án házról házra járt a kerületben, hogy ajánlócédulákat gyűjtsön. Így jutott el a Hőgyes Endre utca 15/a egyik földszinti lakásába. Beszámolója szerint békésen beszélgettek a háziasszonnyal, amikor „Mit keres maga itt?” felkiáltással hívatlanul berontott az ugyancsak a házban lakó Derdák László és rövid szóváltás után kipenderítette a lakásból. „Itt nem lesz semmiféle cédulagyűjtés!” Domján az udvaron segítségért kiáltott.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 38 hét
8 év 11 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét
8 év 19 hét