Skip to main content

F. H. G. [F. Havas Gábor]

F. H. G. [F. Havas Gábor]: A nemzeti küldetés


„Mindenekelőtt egy tévhitet szeretnék eloszlatni” – dörögte bele az Országház üléstermének légterébe a költségvetés vitája során a magyar honvédelem minisztere, Für Lajos.

F. H. G. [F. Havas Gábor]: Azért tudott így kirobbanni egyből

Bíró Dezső 30 éves marosvásárhelyi villanyszerelő mesél – II. rész


Tudtam, hogy itt valami készül, s én is készültem, testileg, lelkileg. Ismertem egy pár embert, akikben megbíztam, mert tudtam, hogy kesztyűt loptak, vagy mit tudom én. Ez egy ilyen maffiahálózat volt. S tulajdonképpen ez is vezetett a forradalomhoz, mert ezekben az emberekben bíztunk, s mondtam: „Ha kell, jössz tüntetni?”

Csütörtökön mi már tudtuk, hogy Temesváron cirkusz van, s már készültünk, s már terveztük, hogy a kabátunk alá vasrudakat dugunk, hogy üres kézzel ne menjünk, mert ezek minket szitává lőnek. Tudtuk, hogy mi vár ránk. Jöttünk fölfelé a Dózsa György utcán.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon