Skip to main content

Faragó Katalin

Faragó Katalin, Koncz Imre: Iszapbirkózás avagy benn vagyunk az (M)SZOSZ-ban


Embert próbáló feladatra vállalkozott a II. ker. Liberális Klubja. Egymás mellé ültette a három nagy szakszervezet (Liga, Munkástanácsok, MSZOSZ) egy-egy képviselőjét, hogy alkotó vitára vagy legalább közös pontok keresésére ösztönözze őket. A fórumon az MSZOSZ-t Schalkhammer Antal, a Ligát Őry Csaba, a Munkástanácsokat Palkovics Imre képviselte.

A hallgatóság nagy részét a szakszervezetek aktivistái és lelkesen jegyzetelő újságírók alkották.


Faragó Katalin, Koncz Imre: A morzsolódó tagság

Beszélgetés Tellér Gyulával
Vannak kiutak?


Beszélő: Ez év elején nagy vihart kavart a Beszélőben megjelent A megalvadt struktúrák avagy az elit nem vész el, csak… című tanulmányod. Úgy tűnik, gondolataid akkor visszhang nélkül maradtak az SZDSZ-vezetők köreiben. A párt jelenlegi politikai válsága ismét felszínre hozott olyan kérdéseket, amelyekkel ebben a tanulmányodban foglalkoztál. Hogyan látod jelenleg az SZDSZ tagságának helyzetét?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon