Skip to main content

Ficsku Pál

Ficsku Pál: Babakeringő

Részlet a készülő regényből


egy

Nem szerencsés rabságba születni.

De nem biztos, hogy jó szabadon élni sem.

Sőt, lehet, hogy jobb börtönben születni.

Távol a való világtól.

És ott bent élni szabadon.

Általában ezeket szoktam mondani, amikor faggatnak a múltamról, hogy mondd Rácsika, te tényleg börtönben születtél, és mondd milyen ott bent? És hogyhogy ott születtél? Börtönőr volt az apád? Vagy az igazgató? Vagy a lelkész? És tényleg simogatják ott bent a nénik egymás nuniját? Meg hogy a börtönben csak bűnözők laknak.












Ficsku Pál: A Magyar Irodalmi Liga tervezete


Van egy álmom, ami régóta kísért.

Van egy álmom a magyar irodalom megmentésére.

Hogy az állam megmentse.

Úgy, mint a magyar focit.

Csak egy kicsit jobb lenne.

Az az álmom, hogy megalakítjuk a Magyar Irodalmi Ligát. Könyvkiadók lennének benne, saját „istállóval”.










Ficsku Pál, Zádori Zsolt: Az akasztói Colosseum


A valaha szebb napokat látott magyar futball egykori vidéki fellegvárai, amelyeket a szocialista nehézipar hozott létre és tartott életben (Tatabánya, Dorog, Salgótarján, Diósgyőr, Komló) ma már a megszűnés határán állnak. De még a szerencsésebb, a Reállal tíz éve UEFA-döntőt játszó székesfehérvári Videoton hívei sem sejthették előre, hogy 1995. márc.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon