Skip to main content

Fodor Tamás

Fodor Tamás: Vízi egyetem a Tiszán

Fodor Tamás a Múltunk jövője fesztiválról


– Először csak egy előadás-sorozatra gondoltunk arról, hogy mi az SZDSZ viszonya a népi kultúrához, hogy a népi kultúra hogy alakul egy másfajta társadalmi szerkezetben, egyáltalán alakul-e, s ha igen, mi tartozhat ma a népművészet körébe. Ez az alapötlet aztán maga is úgy alakult tovább, mint egy népművészeti munka; sokan adtak hozzá, sokan csiszoltak rajta, amíg a Múltunk jövője többnapos, sokféle műsorral, előadásokkal, kiállításokkal, főzéssel, zenével, beszélgetésekkel teli programja kialakult.

Fodor Tamás: A kultúra „épületszerkezetének évezredes gyökerei” és a „szellemi élet nemzetközi folyamrendszere”


A fenti cím kedvcsináló a Nemzeti Megújhodás Programja c. olvasmányhoz. A VIII. fejezet (Művelődéspolitika) ötoldalas – a kultúrára, művészetre vonatkozó – szemelvénye már stílusában is szórakoztató. A művelődés – tanítanak a szerzők – hasonlít egy oszlopos építményre, melynek három tartóoszlopa: a tudomány, a művészet és az erkölcs.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon