Skip to main content

G. Á. [Gosztonyi Ágnes]

G. Á. [Gosztonyi Ágnes]: Dadaisták


„Három pedagógus megelőzési program (az amerikai Chief, a Gerevich József által irányított kölni adaptáció, valamint a Drogbusz) mellett működik a mi programunk” – mondja Generál Márta, a BRFK Megelőzési Osztályának munkatársa. „A D.A.D.A. a rendőrség biztonságra nevelő iskolai programja, amely arra kívánja megtanítani a gyerekeket, mit tehetnek annak az érdekében, hogy ne váljanak áldozattá.”

A D.A.D.A. az Egyesült Államokban immár egy évtizedes (a szakirodalom szerint nem működő) DARE-program adaptációja, amelyet 1992-ben indítottak be Budapesten.


G. Á. [Gosztonyi Ágnes]: Éberség


Úgy tudom, nem volt éppen zökkenőmentes a pénteki gyöngyösi tüntetésen való részvételetek.


Négyen mentünk a tüntetésre, hárman fiúk, meg egy lány, az Antifasiszta Akció, illetve a Budapesti Autonóm Társulás tagjai. Ahogy leszálltunk a pályaudvaron, feltűnt, hogy milyen sok a náci felirat, horogkeresztek, OI stb., amerre jártunk, mindenhol volt, több mint például Budapesten általában. Először megkérdeztünk egy negyven körüli férfit, merre van a Fő tér, mondta, hogy ő is a tüntetésre megy, és kért, hogy segítsünk vinni a csomagjait.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon