Skip to main content

Gábor Róbert

Gábor Róbert: Semmit nem fognak tálcán nyújtani nektek!

Gábor Róbert a magyar szabad szakszervezetekről
Liga-küldöttgyűlés


Szeretném nektek megköszönni, hogy meghívtatok harmadik kongresszusotokra. Számomra mindig nagy megtiszteltetés, hogy veletek lehetek több, mint négy évtizednyi kényszerű távollét után. A Ligánál mindig otthon érzem magam.

A legfontosabb kérdés 1988 óta ugyanaz: megszilárdulnak-e és megmaradnak-e a közép- és kelet-európai törékeny demokráciák? Elég stabilak lesznek-e ahhoz, hogy csatlakozzanak a nyugat-európai politikai és gazdasági rendhez?


Gábor Róbert, [Kis János]: A Peyer-csoport irataiból


„Távollétükben Peyer Károlyt 8 évi fegyházra, Pisky-Schmidt Frigyest 10 évi kényszermunkára és Gábor Róbertet kötél általi halálra ítélte a népbíróság.” (Népszava, 1949. február 17.)
<?xml:namespace prefix = o />
Az ítéleteket enyhének tekinthetjük, ha arra gondolunk, mit kaptak egy-két év múlva a baloldali szociáldemokraták. S ha figyelembe vesszük, hogy Peyeréknek nem kellett letölteniük a büntetésüket, hisz a tárgyalás idején már külföldön tartózkodtak, végképp nem fogunk háborogni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon