Skip to main content

Geréby György

Geréby György: Kati


Mert az Ő lelke az Úrnál kedves vala,
annak okáért sietett Őtet kivinni az istentelenség közzül…

…az bölcsnek halálát látják, de az Úr mit végzett Ő felőle,
és miért helyheztette azt bátorságos helyén, nem értik.
(Bölcs. 4.14,17.)

Vidrányi Katalin élete negyvennyolcadik évében elment e világból. A betegség és a halál nem lepte meg. Az ember nem megy orvoshoz, mert tudja, hogy mi a baja, szokta volt mondani, amikor hiába is próbálta bárki rávenni, hogy vizsgáltassa ki magát. Ő az életével felkészült a halálra.





Fekete László, Geréby György: Varnak-e magánegyetemek Európában – és kellenek-e nálunk?


Az osztályvezető úr fenti állítását nem áll módunkban megerősíteni. Bár természetesen igaz az, hogy Európában az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest kevés magánegyetem van, szinte minden nyugat-európai országban számos magánkezdeményezésű, független, non-profit egyetem létezik – melyek ráadásul jelentős állami támogatást élveznek. Ha pedig a szakosodott magán-felsőoktatás egészét tekintjük, nemcsak a teljes egyetemeket, akkor a következőnél jóval hosszabb listát lehetne összeállítanunk.

Mindenekelőtt azonban bizonyos fogalmakat kell tisztázni.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon