Skip to main content

Grendel Lajos

Grendel Lajos: Egy viharos év végén


Egy évvel ezelőtt, 1989 decemberében mind a Mikulás, mind a Jézuska szerény ajándékkal és ígéretekkel kecsegtette a szlovákiai magyarságot. Meghozta a forradalom győzelmét, a Nap című hetilapot, a Független Magyar Kezdeményezést, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és később az Együttélésnek keresztelt harmadik magyar politikai mozgalom ígéretét. Közben a krampusz sem tétlenkedett, elvitte Gustav Husákot. Szép idők jártak errefelé, bársonyos szellő fújdogált, hó az egész télen nem esett, és fagy sem nagyon gyötört bennünket.

Nagyon kemény és viharos év telt el azóta.


Grendel Lajos: Választási eredmények Szlovákiában


Beszámolómat – kis túlzással – úgy is kezdhetném, hogy a szlovákiai választások igazi hőse a választópolgár volt, nyertese pedig a demokrácia. A pártok választási kampánya itt is nélkülözte olykor a politikai kultúrát, ám éppen a leghangosabban és legagresszívabban agitáló pártok döbbentették rá a demokrácia híveit, hogy a totalitarizmus veszélye egyáltalán nem szűnt még meg Szlovákiában.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon