Óvatos bevezető
Erről az esetről a közvélemény átlagembere, sőt jogászok és orvosok is azt mondanák: nem nálunk történt. Ki ne hallott volna a szovjet vagy román politikai büntető pszichiátriáról? De Magyarországon eddig csak Pákh Tibor ügye (Magyar Füzetek, 7. sz.)
Az EBT 1966-ban jött létre, a Pax Christi kezdeményezésére. Jelenleg kilenc egyház támogatja, no nem tartozunk egyikhez sem, függetlenül működünk. A hagyománnyá merevült bölcsességek ellen küzdünk, és új cselekvési modelleket keresünk.
1977-ben újfajta stratégia mellett döntöttünk. Ha azt akarjuk, hogy a világ megszabaduljon a nukleáris fegyverektől, kezdjük el mi magunk. Nem kérleljük Amerikát és a Szovjetuniót, hanem azt mondjuk: kezdjük Hollandián.
Magyarországon nemritkán tudósít a sajtó egy-egy latin-amerikai vagy európai haladó papi mozgalomról. A magyar katolikus egyházon belüli forrongásnak Kovács László ügye nem kisebb közfigyelmet biztosíthatott volna. De nemcsak a világi, hanem az egyházi lapok sem írtak róla.
Röviden: a pesti Thököly úti domonkos templom káplánja a Vatikánhoz fordult Lékai László prímás ítélete ellen, amelynek ugyanakkor engedelmeskedik.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét