Haraszti Miklós: Az egyetlen kiút

Megismétli-e magát a történelem Közép-Európa szovjet megszállta részén? Eddig minden évtizedben megpróbálta valamelyik nép visszaszerezni a demokráciát, és miközben a Nyugat dermedten figyelt, mindig katonai elnyomás végzett a kísérlettel. Most egyszerre két kommunista párt, a magyar és a lengyel kényszerül ismét pluralizmust és hatalommegosztást ígérni. Csehszlovákia sem állhat ellen sokáig egy új tavasznak. Vajon ezúttal elkerülhető-e a kudarc?

Az új tragédia előjele volna, ha a Bush-adminisztráció is csak kívülállóként tenné fel ezt a kérdést.

• Tovább

Haraszti Miklós: Keszthelyi Zsolt tárgyalásai

Elsőfok

1987. április 27-én 40-50 főnyi, állig fegyvertelen közönség gyülekezett a Katonai Bíróság Fő utcai épületének udvarias ostromára. Még soha nem fordult elő, hogy szolgálatmegtagadók tárgyalására közönséget engedtek volna be. Először most is csak K. Zs. édesanyját és sógornőjét bocsátották be az épületbe. De eddig soha nem próbálkoztak ennyien a nyilvánosság kikényszerítésével. Most jelen volt az Amnesty International kiküldöttje is, dr.

• Tovább

Haraszti Miklós: A csizma-paradigma

Budapesten arról beszélgetnek a turisták vendéglátóikkal: egyáltalán kommunizmus van-e még Magyarországon? A turisták nem értik, hová tűnik a rendszer az élet burjánzásában; a házigazdák meg igyekeznek elmagyarázni, hogy kommunizmusban a fű is kommunista.

Bajnok vagyok ebben a keserű népsportban, mindennap rajtakapni a folytonosságot a változásban. Most mindjárt át is nyújtok egy csinos csokrot a kommunizmus alakváltozásaiból. De amíg kötözgettem, magam is azon álmélkodtam: hová vezet, hogy már-már keresni kell ezt a valaha minden más kultúrára veszélyes gyomot?

• Tovább

Haraszti Miklós: Emlék és panasz 1956-ról

Az 1956 után születetteknek nincsenek közös emlékeik. De az akkor legkisebbek emlékei is meglepően bőségesek azokból a bizonyos napokból. S egyáltalán nem csak harcokról, töltényhüvelyekről és halottakról.

Azt hiszem, a forradalom emlékezetéhez hozzájárult, hogy hónapokig zárva voltak az iskolák, s aztán nagyon furcsán működtek jó ideig. S az a furcsa iskolaév a meglazult fegyelemmel, az eltörölt kötelező orosszal és az engedélyezett hittannal csak ráadás volt arra, hogy hetekig a szüleink is otthon voltak, lévén sztrájkban vagy kényszerű szabadságon.

• Tovább

Haraszti Miklós: A Helsinki Giccs

Történt-e valami?


Közös állásfoglalás nélkül ért véget a fórum, látszólag semmi sem történt tehát, ami ne volna nyom nélkül eltakarítható a zárás után.

Ha szállodában nem is, magánlakáson

Haraszti Miklós: A Közellenség

Egy „mozgalom” a vádlottak padján

Találóbb nevet aligha választhattak volna maguknak a veszprémi punkok. Ők lettek az elsők ebben a zenészeket sorozatosan börtönbe küldő magyar művelődéstörténeti korszakban, akiket egyszerűen csak azért zártak be, mert ki nem állhatták őket. Valahol valakik eldöntötték: újra van közellenségünk, van kit megsemmisíteni.

• Tovább

Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Nagy Bálint, Petri György: Javaslat a sajtójog szabályozásának elveire

E levél aláírói

ÁLLAMPOLGÁRI JAVASLATTAL fordulnak az Országgyűlés Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottságához. Indítványunk megfogalmazására a 21/1983. (VI. 15.) MT számú kormányrendelet kibocsátása késztetett. Közelebbről az, hogy a rendelet új szabálysértési esetet vezet be a Magyar Népköztársaság jogrendjébe: a „sajtórendészeti szabálysértés”-t, így nevezi a 42. § azt, amikor valaki „engedély nélkül állít elő, vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához engedély szükséges, ... feltéve ..., hogy a cselekményt csekély mennyiségű sajtótermékre követték el”.

• Tovább

Haraszti Miklós: Dialógus

Miből lesz a békecsoport?

1981 novemberében szokatlan javaslat hangzott el a budapesti diákparlament ülésén: rendezzünk független béketüntetést! Nem keltett akkora visszhangot, mint az ősz másik egyetemi eseménye, a független diákképviselet tétova kísérlete (Beszélő 1.). Ez utóbbiról hamarosan kiderült, hogy nincs ereje letérni a hivatalosan megrendezett viták és a tárgyalásoknak álcázott lebeszélések ösvényéről. A felvonulás ötlete is megindult ezen az úton.

• Tovább

Haraszti Miklós: Jakab Károly „meggyógyult”

Előtörténet


Emlékeznek még első számunkra? Ilyesmi nálunk nem fordulhat elő címmel, egy hazai politikai pszichiátriai ügyet ismertettem, a „paranoiássá” nyilvánított Jakab Károly szátoki lakosét.

Jakab 1917-ben született, okleveles mezőgazdász, jelenleg nyugdíjas és éjjeliőr. 1948-ig a Nemzeti Parasztpárt járási vezetője volt 1956-ban újjáalakult pártja megyei titkára. A Rákosi-korszakban két évet töltött börtönben, 1974-ben ismét letartóztatták, „államellenes izgatás” címén.

• Tovább

Haraszti Miklós: Beszélő-beszélgetés Zima Ferenccel

A macskaköveken is túl, az igazi Pesterzsébeten lakik Zima Ferenc, az egyetlen magyar munkás, aki megüzenhette a véleményét Jaruzelski Lengyelországába. 1981 decemberében telefonált a lengyel nagykövetségre, és lengyel újságírót hívott magához. Áprilisban aztán, amikor a tábornok Moszkva, Berlin és Prága után Budapesten, álmai városában is bemutatkozott, megnyílt a magyar munkás előtt a lengyel sajtó.

Én Zima úrnak szólítom, ő engem Haraszti elvtársnak. Neki ajándékozom a cikket, és lefordítom a róla szóló néhány mondatot.

• Tovább