(Haskó László)

(Haskó László): Magyar történet a királynőről, a Külügyminisztériumról, a Beszélőről és a menhelyről


Az előző számban Odze György megvédte a Külügyminisztériumot a Beszélőtől, Kőszeg Ferenc megírta, hogy nem volt szándékában bármiért is hibáztatni a külügyet.

Nos, a Külügyminisztérium a királynő Dankó utcai látogatásának előkészítésekor és később sem „baltázott el” semmit, de Kőszeg Ferenc cikke is igaz. Hogy lehet ez? Úgy, hogy ez egy magyar történet.

Mivel mindketten pontokba szedték mondandójukat, engedtessék meg, hogy én is ezt tegyem.

1. A királynői látogatás kijelölt időpontja délután 3 óra volt.






(Haskó László): Leves lapostányéron, kölyökgólyáknak

A gyógyító ellátás harmadik szereplője (Beszélő, 1992. május 30.)


A legutóbbi számban megjelent, az OTF Felügyelő Bizottságának tagjával készült interjú olvastán az a gyerekmese jutott eszembe, amikor a róka meghívta vacsorára a gólyát, és lapostányéron tálalt levessel kínálta. Mintha ilyesfajta vacsorát szánna a tb az egészségügyi vállalkozásoknak. A finom leves a szektorsemleges finanszírozás ígérete.

A lapostányér: „ez csak rendkívül szigorú szabályok között lehetséges.”

A szigorú szabályokkal ebben a műfajban természetesen mindig számolni kell, és alapjában véve ez helyeselhető.