Skip to main content

Illés Iván

Illés Iván: Hármas könyvelés

A „visegrádi hármak” és a gazdasági dezintegráció


Amikor 1989 végén mindhárom „visegrádi” országban megtörtént a politikai fordulat, szinte azonnal felmerült a háromszög politikai-gazdasági együttműködésének gondolata. Akkor még nem látszott valószínűnek, hogy a Szovjetunióban olyan mértékű fordulat és szétesés következik be, mint amilyen később végbement.

Illés Iván: Az önmarcangolás határai

Vita a forintról


Szegő Márta cikkét olvasván nehéz szabadulni attól a benyomástól, mintha két szerző cikkét olvastam volna. Az első felének kitűnő és éleslátásról tanúskodó elemzését a forint hivatalos külpiaci és nem hivatalos, hazai feketepiaci felértékelődésével a cikk második felében szakmailag vitatható következtetéseket, sőt – meg merem kockáztatni – néhol előítéleteket is tartalmazó fejtegetések követik. A cím parafrázisával élve, bizony ez a cikk „Elöl kemény – hátul puha”. Nézzük a „puha” pontokat.

Import és felértékelődés

1.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon