Skip to main content

K. Cs. [Kiss Csaba]

K. Cs. [Kiss Csaba]: Egyesült Államok

Szabályozáscsökkentő szabályozás – a köz érdekében
TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


Az Egyesült Államokban 1934-ben hozták meg a kommunikációs törvényt, amely akkor nemcsak a rádióállomások működtetésére vonatkozó szabályokat tartalmazta, hanem az egyéb kommunikációs eszközöket, így a távírótársaságok működésével kapcsolatos előírásokat is. Később a rendelkezések hatályát kibővítették előbb a televíziós adásokra, majd a mesterséges holdakkal, illetve a kábelrendszerekkel működő televíziós adásokra is. Még az 1934-es törvény bízta az egész kommunikációs hálózat felügyeletét és szabályozását a Szövetségi Kommunikációs Bizottságra (FCC).

K. Cs. [Kiss Csaba]: USA

Az ellenzék is elkészíti a maga ellentervét
Parlamenti ellenzék – nálunk és más nemzeteknél


Kevesen tudják, hogy az amerikai kongresszus évente ezernél több törvényt alkot. Ezeknek nagy része azonban az úgynevezett private bill kategóriába tartozik, nem közérdekű, nem az állami élet egészére vonatkozik, ellentétben a másik kategóriával, a public bill nevű törvényekkel. A private bill többnyire egyedi esetek megoldására szolgál: egy-egy képviselő vagy szenátor javasolhatja az állampolgárság soron kívüli megadását választókerülete valamelyik külföldről származott tagjának, kiemelt nyugdíjat, külön elismerést kérhet valaki számára és így tovább.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon