Skip to main content

Kádár Péter

Kádár Péter: Liberalizmus, vallásosság és erkölcs


A két liberális pártot az utóbbi hónapokban (rendszerint a két választási kampányidőszakban) többször illették a vallásellenesség vádjával. Vajon igaz-e ez a vád? Ha igen, hogy tudnak részt venni hívő emberek e pártok munkájában? Ezekkel a kérdésekkel gyakran találkozom.

A kereszténydemokrácia azt hirdeti, hogy bizonyos keresztény értékeket az államnak előnyben kell részesítenie, sőt meg kell jelenítenie. Aki egy kicsit is foglalkozott a keresztyén etikával, tudja, hogy ez nem más, mint a katolikus morálteológia szociális alapelve, a politikai katolicizmus támpillére.


Kádár Péter: Augusztus huszadika üzenetei


Ünnepek múlnak ki és élednek újjá napjainkban. Érdemes hát átgondolnunk, mit kezdjünk ma azzal az ünneppel, amelyik régen, most és a jövőben végig piros betűs nap maradt, marad. Mit, s kinek üzen ma augusztus huszadika?

Üzen az ünnep legelsőbben nekünk, e magyar haza polgárainak. Üzeni, hogy egy nép vagyunk a sok közül. Önbecsülésünkre apellálva int, hogy ne akarjunk kevesebbek lenni (még ha kevesebben vagyunk is), s józanságunkra apellálva int, hogy ne akarjunk többek se lenni, mint más népek.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon