Skip to main content

[Karátson Gábor]

[Karátson Gábor]: Égetni való szemét?

A lakosság nem elég fegyelmezett


Ha rövidesen nem építik meg az új hulladékégetőt, katasztrofális lesz a budapesti helyzet. A prognózisok szerint 1985 és 2000 közötti időszakban 86 505 ezer köbméter háztartási hulladék képződik, miközben a meglévő és még szóba jöhető lerakóhelyek kapacitása ebben az időszakban 13 500 ezer köbméter körül van, a már üzemelő szemétégetőmű pedig ezalatt az idő alatt 30 500 ezer köbméter hulladékot semmisít meg.

[Karátson Gábor]: Égetni való mű


A hetvenes évek elején döntöttek az első magyarországi (budapesti) kommunális hulladékégető-mű megépítéséről. A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat (FKFV) megbízásából kiírt pályázatra két komoly ajánlat érkezett, a csehszlovák Skodaexport és az osztrák Wagner Biro cégektől. A csehszlovák javaslatot fogadták el, mert egy korszerű nyugati típusú berendezést kínáltak (a licencet egy nyugatnémet vállalattól, a VKW-tól vásárolták meg, amihez rubelért lehet hozzájutni).

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon