Skip to main content

(Kiss)

(Kiss), (nl) [Neményi László], Yehuda Lahav: Légicsapások, békeesélyek / Visszafestett cégtáblák / Hebron és Afula: kettős mérce


Légicsapások, békeesélyek

Ezúttal a NATO nem viaskodott önmagával, a Gorazsde körüli szerb állások elleni légitámadásokról nem folytak éjszakába nyúló viták. Így hamarosan megtudjuk a választ arra a kérdésre, amiről már két éve vitatkoznak a NATO-n belül: lehet-e szelektív légicsapásokkal jó irányba befolyásolni a balkáni háború eseményeinek menetét?

A fegyveres intervenció ellenzői gyakran érveltek azzal, hogy Boszniában a terep túlságosan átláthatatlan, a lehetséges célpontok túlságosan mozgékonyak, és ezért mind megtalálni, mind eltalálni nehéz lenne őket.




(Horváth), (Kiss): Jelcin érettségi vizsgája / Isten veled, első köztársaság


Jelcin érettségi vizsgája

Oroszország és az Egyesült Államok nem ellenfél többé: kapcsolatuk az „egyenlőségen, kölcsönös előnyökön és egymás nemzeti érdekeinek kölcsönös elismerésén alapuló, stratégiai partnerség érett szakaszába lépett” – idézi az orosz sajtó Jelcin „érettségi bizonyítványának” záradékát, az orosz–amerikai csúcstalálkozó után kiadott Moszkvai Nyilatkozatot.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon