Skip to main content

Komáromy Gábor

Komáromy Gábor: …a cybertérről


A jövő a komputerrel kezdődött, de a forradalom még várat magára. Ám ha hiszünk a cyberpunkoknak, az elektro-anarchistáknak, Internet-guruknak és az egyre jelentősebb irodalmi-politikai-kulturális „cyber” mozgalomnak, már nem kell sokáig várnunk, mert a forradalmak forradalma elektronikus impulzusok tüzében készül foganni.

Az eszköz már adva van: az Internet. Senki sem tudja, mekkora ez a bolygónkat behálózó komputerhálózat, méretének megközelítéséül is csak A Galaktikus Stopos Kalauza idézhető: „Nagy. Nagyon nagy.


Komáromy Gábor: A jövő könyvtára

Országunk rongya


A jövő könyvtárában már nem lesznek nyitvatartási órák, szünnapok vagy tatarozás – a jövő könyvtára mindig nyitva lesz. A jövő könyvtárában ismeretlenek lesznek a katalóguskártyák, a mogorva könyvtárosok és a hosszú, méla könyvlesben eltelt gyötrelmes órák. A jövő könyvtárában másodpercekben mérik majd az időt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon