Skip to main content

Kőszegvári Tibor

Kőszegvári Tibor: Biztonságunk és a menekültáradat


A szakértők szerint a környezetszennyezés és az energiaellátás mellett Európa számára a legnagyobb kihívást a keletről és délről érkező menekültáradat fogja jelenteni.

Hagen Schulze, a Bundeswehr müncheni egyeteme professzorának jóslata szerint „olyan népvándorlást fogunk megérni, amilyen még nem volt a világtörténelemben”.

Jean-Claude Chenelis, a francia demográfiai intézet (INED) kutatója úgy véli, „ötmillió cigány készül Nyugatra távozni Kelet-Európából”. A Bild-Zeitung 40 millió menekülőt vár Keletről.




Kőszegvári Tibor: Védelem saját erővel


Egy nemzet életerejét bizonyítja az, ha képes megvédeni magát a fenyegető veszélyekkel szemben. A magyarság több mint ezeréves történelme igazolja azt, hogy népünk – bár súlyos véráldozatok és hosszabb-rövidebb ideig tartó idegen uralom árán – képes volt saját erejéből megőrizni nyelvét, szokásait, kultúráját és helyét az európai nemzetek sorában.

A második világháborút követő években a haza saját erővel való védelmének kérdése, mint nacionalista nézet, elvetésre került, és nem képezte vita tárgyát Magyarországon.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon