Skip to main content

Krémer Balázs

Krémer Balázs: Szó, szó, szó

2015. február 28.

Egy kis nyelvi elemzés az EMMI szótár kapcsán

Alább teljes terjedelmében közöljük azt a kiszivárgott (hivatalosan meg nem erősített) dokumentumot, a saját címe szerint „szótárat”, amelyet az EMMI sajtóosztálya adott ki, és a minisztériumi tisztviselők által kívánatosan használandó, valamint a tiltott, nem használható szavak gyűjteményét adja meg.

Mielőtt a konkrét elemzésbe belebonyolódnék, muszáj jeleznem néhány szempontot, amely mintegy előre jelzi a konkrét elemzések kereteit.

Krémer Balázs: Mennyire lett kifosztva a társadalom?

2014. június 17.

A társadalmi többség elbizonytalanítása és „lecsúsztatása”

Az elmúlt években, a társadalmi egyenlőtlenségek alakulásáról szóló társadalomtudományi munkák jelentős része azt igazolta, hogy a szegénység aránya nőtt Magyarországon, és, hogy a szegények helyzete egyre rosszabb lett. Nem csupán anyagi sajátosságaiban (jövedelem, fogyasztás szintje, stb.), hanem kiszolgáltatottságban, megalázottságban, bizonytalanságban is. Jó okkal tették ezt, hiszen a jövedelmi szintek romlása épp a legszegényebbek között volt a legnagyobb.

Az alábbi írás az egyenlőtlenségek növekedését dokumentálja, de nem a szegényekre fókuszálva.

Krémer Balázs: LÉT – és/vagy bér?

2014. január 28.

A napokban látott napvilágot a Bánfalvi István vezette munkacsoport által jegyzett dolgozat, amely a feltétel nélküli alapjövedelem, a „basic income” hazai bevezetését javasolja. A patetikusan és drámaian blikkfangos LÉT néven becézett, minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak nyújtani javasolt szociális támogatás mérlegelés nélkül minden gyereknek 25 ezer, nagykorúnak 50 ezer, terhes anyának 75 ezer forintos havi apanázst biztosítana. A javaslat elolvasható a 255075.hu honlapon.

A szöveg számos igen értékes gondolatot vet fel, sok tekintetben jól számol, és ügyesen keveri a patetikusan fennkölt értékdeklarációkat empirikus adatokkal és a javaslatot kifejtő számításokkal, táblázatokkal. Az ügyes keverés olyan szöveget eredményez, ami „unortodox, és a racionális értelmezést határozottan megnehezíti. De az anyag készítőinek éppen az volt a bevallott célja, hogy a „tudományos” kifejtésnél „ütősebben” provokatívabb, vitára késztető szöveget adjanak közre.

Krémer Balázs: A Negyedik Köztársaság felé

A „nemzet” és a „köztársaság” értelmének elrohadásáról – és értelemmel való újbóli felruházásának esélyeiről

Amikor e sorokat írom, akkor nagyjából egyértelmű az Orbán-rezsim, a Fidesz-kormány válsága: a dolgok így nem mehetnek sokáig tovább. Hacsak nem lesz alapvető politikai fordulat, az ország és a gazdaság az összeomlás felé halad. De mind a csőd, mind a csődelhárító fordulat a miniszterelnök és az eddigi rezsim bukását jelenti. Orbán rendszere szétesett, és nincs többé esély azt legitim módon, erőszak nélkül összetartani.

Krémer Balázs: Magánmegnyilatkozás – a cigányságról


Radóval, azt hiszem, csak az alapállásában tudok egyetérteni, de abban nagyon is. Cigányoknál kétségkívül szarban van a haza – és szerethetjük, meg nem is, de történetesen e haza a miénk is. Lehet, hogy így vagy úgy, a matéria szagától még meg tudhatjuk óvni magunkat – de a szégyentől nem. Ha meg átéljük a cigányok embertelen társadalmi helyzetéből származó szégyent – akkor már csak önérdekből és önbecsülésből is tennünk kellene valamit e szégyenteljes helyzet jobbításáért.

Krémer Balázs: Milyen út a munkához?

 

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon