Skip to main content

Lattmann Tamás

Lattmann Tamás: Kilátás az elefántcsonttoronyból

Ítéletre várva a történelem első népirtással kapcsolatos államközi perében

Az ENSZ Hágában működő, államok közötti jogviták rendezésével foglalkozó intézménye, a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) hat évtizedes történetében kevés olyan esetet jegyezhettünk fel, melyek a látványos konfliktusokra vonatkoztak. Ennek oka, hogy e bírói fórum elé csak olyan esetek kerülhetnek, melyeket az érintett felek maguktól bocsátanak elé, mégpedig vagy magát a konkrét ügyet prezentálva, vagy valamely absztrakt ígéretben fogadva el a bíróság joghatóságát.

Lattmann Tamás, Valki László: Egy diktátor korai halála

Szomorúan értesültünk a diktátor korai haláláról. Ha még adott volna neki néhány évet a sors, a törvényszék folytathatta volna az eljárást, és Milosevics lett volna az első államfő a történelemben, akit háborús bűncselekményekért elítélnek. Így meg kellett elégednünk azzal, hogy ő volt az első, akit egyáltalán bíróság elé sikerült állítani. Ennek a jelentőségét sem szabad lebecsülni, a nemzetközi politikai és jogi gondolkodás fejlődéséhez azonban nagymértékben hozzájárult volna, ha ügyében jogerős ítélet születik.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon