Skip to main content

Lovas István

Lovas István: Átnevelhetetlenek


A kaliforniai Berkeley Egyetem két kutatója, Jacqueline Desbarats és Karl Jackson szerint Vietnamban legalább hatvanötezer embert gyilkoltak meg a kommunista hatóságok a háború bejezése után. Mintegy félmillióan lehettek a hírhedt átnevelő táborok vendégei; a kalifornai Auróra Alapítvány adatai szerint tavelyelőtt legalább még hatvankilenc átnevelő tábor működött, melyekben mintegy tízezer foglyot tartottak. E koncentrációs táborokban „változatos” munka folyik: aknakeresés, erdőirtás, gát- és csatornaépítés, kőbányászat.

Lovas István: Mindennapi börtönünk


Albániában, a világ első és mind ez ideig egyetlen ateista államában, a vallás gyakorlását 1967-ben az alkotmány 37. cikkelye törvényen kívül helyezte. A vallástalanítási művelet igen sikeresen zárult: 1971-re 14 katolikus pap maradt életben. Közülük 12 börtönben volt, 2 bujkált. Röviddel később egyiküket felfedezték. Ez volt az utolsó, 1982-ből származó megbízható információ. Az iszlám és a görög ortodox papok sorsáról még kevesebb a hiteles adat.

De nemcsak a papi foglalkozás jár életveszéllyel.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon