Skip to main content

Majtényi László

Majtényi László: Lemaradásban és lépéselőnyben

Adatvédelem és információszabadság


A legfrissebb és számomra örömteli hírrel kezdhetem előadásomat: néhány perccel ezelőtt újabb bizonyítékot szerezhettem arra, hogy Magyarországon kifejezetten növekszik a magánszféra védelmének súlya. A technikus kolléga ugyanis, miközben kitűzte rám a mikrofont, nem nyúlt reflexszerűen a zsebembe, hanem a kezembe adta a mikrofon erősítőjét, és azt mondta: betehetem a zsebembe, ha úgy kényelmesebbnek találom.

Majtényi László: „Történtek-e visszaélések?”


I. Az indítvány

Harminchét országgyűlési képviselő 1996. december 16-án kelt beadványában adatvédelmi biztosi vizsgálatot kezdeményezett, melyben állásfoglalást kértek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter államtitok minősítési döntése ellen, mely döntéssel Nikolits István tárca nélküli miniszter a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszoló levelét a lehetséges leghosszabb időre, 80 évre államtitoknak minősítette.


Majtényi László: Adatvédelem és…

„…mikor lesz elég ok…”


1.

Majtényi László: Közérdekű – személyes – nyilvános – titok

Történeti, logikai, fogalmi problémák – II. rész

Az alábbi írás az előző számunkban közölt tanulmány második része. Az első részben a szerző az európai és amerikai szabályozást és azok mögöttes elveit hasonlította össze. E második rész a nyilvánosság, a magántitok, az állami titok1 szabályozását tekinti át a magyar jogban. A szerk.

Majtényi László: Közérdekű – személyes – nyilvános – titok

Az alábbi írás egy hosszabb tanulmány első része, amelyben a szerző a közérdekű, a nyilvános, a személyes adat, valamint a titok1 jogi szabályozását követi nyomon, nemzetközi kitekintésben. A tanulmány második részét, mely a magyar szabályozást és joggyakorlatot taglalja, következő számunkban közöljük. A szerk.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon