Skip to main content

Marx György

Marx György: Hosszú menetelés egy dönteni képes társadalom felé

II. rész
Atomvita


A paksi kilowattóra nem csupán olcsóbb, hanem annak árában legnagyobb részt a beruházás (és üzemeltetés) során befektetett (részben magas szintű) munka képvisel. Az uránfűtőelem kisebb hányadot képez. Most olcsó az urán; ha kétszeresre nőne is az ára, a kilowattóra-költség alig nőne, az atomenergia gazdaságilag versenyképes marad. Ideális egy nyersanyagban szegény, jól képzett munkaerőben gazdag ország számára. Akkor mégis miért van hangos ellenzéke nálunk az atomenergia-fejlesztési programnak?

Első ok: a múlt évtizedekben divat volt Nyugaton támadni az atomenergiát.


Marx György: Hosszú menetelés egy dönteni képes társadalom felé

I. rész
Atomvita


Esteledik, vége a munkaidőnek. Metró vagy autó röpít haza. Otthonunkba lépve felkattintjuk a villanyt, szétárad a fény. A hűtőből kivesszük a főznivalót, gázlángon vagy mikrohullámon elkészül az étel. Vacsora után mosógépbe dobjuk a napi szennyest, majd tévé elé ülünk, megtudni: mi történt reggel óta a Közép-Keleten és a Parlamentben.

A targoncára gyűjtött rőzsétől, a pincében aprított tűzifától hosszú volt az út a polgári kényelemig. Felnyílt előttünk a nagyvilág, fokozódik a lakosság energiaigénye. Autót szerzett majd minden magyar család.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon