Skip to main content

Mátis Lilla

Mátis Lilla: Hátha nem minden svasztikát rajzoló született kis náci

Dr. Virág Terézzel beszélget Mátis Lilla


A vitaindító előadást egy jeruzsálemi arab pszichológus tartotta, aki a zsidó–arab kapcsolatok terápiájáról beszélt, ehhez szólt hozzá két Gházából, a megszállt övezetből érkezett arab résztvevő, mindketten egy kórházban dolgoznak, egyikük pszichiáterként, a másikuk pszichológusként. Ott volt három izraeli pszichológus, akik Jeruzsálemből, illetve Tel-Avivból jöttek, és egy zágrábi pszichiáter.

Mátis Lilla: „Nincs az a szerelmes mozi…”

Ember Judittal beszélget Mátis Lilla


Csak aki úgy tudja hallgatni az embereket, mint te, Jutka, annak beszélnek olyan őszintén. Csodálatos dolgokat mondtak el neked.

Amit az emberek megélnek és megpróbálnak feldolgozni vagy nem tudnak feldolgozni, azt éjjel-nappal mondják magukban, és csak mondják-mondják, úgy alakul a történet, mint egy agyongyúrt kenyérgalacsin.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon