Skip to main content

Modor Ádám

Modor Ádám: „Államnak nincs joga”


Kónya Imréné Kutrucz Katalin Asszonynak
Történeti Hivatal Alelnökének
Budapesten

Tisztelt Alelnök Asszony!
Kedves Kutrucz Katalin!

Engedje meg, hogy elöljáróban köszönetet mondjak eddigi fáradozásaiért, amit Gulyás Jánossal közösen forgatott Szamizdat című dokumentumfilmünk és a Katalizátor Iroda történetét feldolgozó könyvem forrásainak felkutatásában ön és munkatársai eddig kifejtettek. Továbbá elnézését kell kérnem, ha beszélgetéseink közben néha indulatosan fogalmaztam, amikor bürokratikus akadályokba ütköztem e források feltérképezése során.







Modor Ádám: Mécs Imre, a konok reálpolitikus

Vannak kiutak?


Tisztelt Szerkesztőség!


Lassan finiséhez közeledik az SZDSZ elnökválasztási kampánya. Ebben a versengésben elindult jelöltként Mécs Imre is, akiről az alábbi teljesen szubjektív néhány gondolatot szeretném elmondani, hogy a lapot olvasó, még aktív SZDSZ-tagok, valamint a választási jogosultsággal bíró küldöttek döntésük meghozatala előtt mérlegelhessék, hogy ha Mécs Imrére szavaznak, kire is adják le voksukat.

Modor Ádám, Moldován László: Könyvvel – könnyebb?


Már a kezdeteknél mutatkoztak problémák, hiszen nem volt 1 millió forintunk, hogy az alaptőkét befizessük, de 15-18 éves autóink révén és baráti kölcsönökkel végül sikerült a minimumösszeget befizetnünk. Bankkölcsönről természetesen nem is álmodhattunk.

Júniusban kiadtunk egy emlékkötetet Halottaink – 1956 címmel. Megjelenés után elvittük a nagy állami terjesztő cégekhez, hogy nevükhöz méltó módon végezzék a dolgukat, és árusítsák boltjaikban kiadványunkat.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon