Skip to main content

Noszkai Gábor

Noszkai Gábor: Roma parlamenterek


A tavaly nyáron 96%-os többséggel elfogadott kisebbségi törvény lehetőséget ad települési és országos kisebbségi önkormányzatok választására – az országgyűlési választások után. (Beszélő, 1993. július 17.) A ritka egyöntetűséggel elfogadott törvény bizonyos fokig elvette az élét a kisebbségek parlamenti képviseletéről kiújult vitának.

Noszkai Gábor: Barátok közt

Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története – II. rész

Noszkai Gábor: Barátok közt

Bibó István és Szabó Zoltán barátságának története – I. rész

Két XX. századi írástudó viszontagságos körülmények között kialakult és fenntartott barátsága, a politikai filozófus kényszerű belső emigrációja és az emigrációt választó szociográfus pályája: két torzóban maradt életmű – így összegezhető Bibó István és Szabó Zoltán életútja és életműve.

Noszkai Gábor: Kisebbségvédelem vagy államvédelem?

A magyarországi kisebbségvédelem tizenöt éve

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon