Skip to main content

Pap Mária

Pap Mária: Bukott brókerek, védtelen befektetők


1996 novemberében hosszadalmas tárgyalássorozat vette kezdetét a Fővárosi Bíróság épületében, dr. Varga Zoltán tanácsa előtt. Az ügyész a vádlottat, Lupis Józsefet – aki az 1990. évben elfogadott első „újkori” értékpapírtörvény (1990. évi VI. tv.) égisze alatt az elsők között alapított brókercéget – milliárdos kárt okozó csődbűntett, másodsorban különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás, harmadsorban pedig folytatólagosan művelt magánokirat-hamisítás bűntettének elkövetésével vádolta.

Pap Mária: Gumiszabályzat

Kényszerítő eszközök


A Pohlot-ügy

A Beszélő 4. számában Túrós András földjén c. írásunkban ismertettük egy sátoraljaújhelyi ügy kezdetét. Eszerint négy személy (Pohlot Sándor, Pohlot László, Kalocsai Sándorné szül. Pohlot Angéla és Kalocsai Sándor) cigarettát kívánt vásárolni egy üzletben valamivel záróra előtt. Kiszolgálásukat megtagadták, mert az üzletvezető kissé előbbre hozta aznap a zárórát (önkényesen). Szó szót követett, s a vásárlók (történetesen cigányok, bár maximálisan integrálódott cigányok) javaslatára kihívták a rendőrséget, hogy az tegyen igazságot.


Pap Mária: Átmeneti nyugvópont uránügybe

Ha igaz, hogy tárgyalnak…


Két nappal a pécsi bányászdemonstráció után sikerült Horváth Ferenc ipari miniszternek a 39. Bányásznap központi ünnepségén Budapesten elmondania, amit Pécsett szeretett volna, hogy t. i. a kormány csomagtervet készít az elbocsátandó bányászok új munkahelyeinek és megélhetésének biztosítására.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon