Skip to main content

Raj Tamás

Raj Tamás: A fény csodája


Mi is a hanukka? – ez a kérdés a Talmudban található, s egy olyan korból való, amikor az ünnep tartalma és jelentősége már-már feledésbe ment. Nem véletlenül, hiszen a hanukka a Makkabeus-felkelés, egy (a történelemben oly ritka) győztes szabadságharc emléknapja. Márpedig a Talmud bölcsei jórészt a római, illetve a perzsa elnyomás igájában éltek, amikor nemigen lehetett beszélni az újra áhított szabadságról és függetlenségről. Ezért inkább az ünnep vallási jelentőségét hangsúlyozták.

Válaszképpen a Talmud egy történetet mesél el.


Raj Tamás: Csoda a Népszínház utcában

Vigyori szatírfejek és ábrándos leányarcok


Aki a rejtelmesnek mondott Józsefváros szívében jár, a Népszínház utcában avagy a Dankó utca, a Práter utca még sértetlen részén, méltán érzi-érezheti úgy, mintha valami múltat idéző film statisztájaként sétálna az ódon házak között. Aligha véletlen ez, hiszen a környék oly korban épült, amikor a sokat szidott háziurak és az építészek még örök nevet akartak szerezni maguknak házaikkal.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon