Skip to main content

Réti Tamás

Réti Tamás: A kettős átmenet korlátai


A balti kormányok hiába határozták el, hogy szakítanak a szovjet típusú parancsgazdasággal, mindez keveset jelent akkor, amikor hiányoznak a gazdaság feletti ellenőrzés elemi eszközei. A függetlenedést különösen az nehezíti, hogy mindhárom gazdaságot bénítja az úgynevezett keleti kereskedelem, vagyis a Szovjetunió köztársaságainak részesedése: termelésük 50-60 százalékát „exportálják” a többi köztársaságba, míg a külföldi országok részesedése kivitelüknek csak 8-10 százalékát teszi ki.

Réti Tamás: Hol tart ma a román gazdaság?


A román kormány a tavaly májusi választásokat nem piaci ideológiát hirdető kampánnyal nyerte meg. Miközben a ellenzéki pártok a piacgazdaság elveit tűzték zászlajukra, a Nemzeti Megmentési Front a lassú, fokozatos átmenet mellett foglalt állást, elvetette az inflációt és a magas munkanélküliséget, és a külföldi tőke korlátozását ígérte. E programjával szerezte meg a kétharmados többséget. A gazdaság helyzetének gyors romlása azonban minden eddiginél egyértelműbbé tette a hagyományos módszerek tarthatatlanságát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon